Mai dátum: 2017.
Birtokvédelmi ügyek

A birtokvédelem kérdéskörét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:1 § – 5:8 §-aiban foglalt rendelkezések szabályozzák. A Ptk. 5:5. § (1) bekezdése alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).


Birtokvédelmi ügyek

A birtokvédelem kérdéskörét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:1 § – 5:8 §-aiban foglalt rendelkezések szabályozzák. A Ptk. 5:5. § (1) bekezdése alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

 A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja tehát az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása. Amennyiben a birtokháborítás egy éven túl történt, vagy ha a birtokháborítás jogalapja is vitás, a birtoklásában sérelmet szenvedett fél bíróság előtt kérheti a birtokháborítás megállapítását. Szintén a bíróság hatáskörébe tartozik a társasház tulajdonostársai között a közös tulajdon használati rendjének megváltoztatása körül kialakult viták rendezése.

 A birtokvédelmi kérelemneka jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Kormányrendelet 2. §-a szerint a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,

b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),

c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet. Fentieken kívül a kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat, képviselő eljárása esetén a meghatalmazást.

A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

 A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el, vagyis az eljárás során a bizonyítási teher az ügyfeleken van. Az ügyben a tényállás tisztázása után a hatóság határozatot hoz, és ha kétséget kizáróan bebizonyosodik a birtoksértés elkövetése, az eredeti állapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja.

 Amennyiben a kérelemnek helyt adó határozat születik, úgy a kötelezett az abban foglaltaknak a határozat kézbesítésétől számított három napon belül – a kereset benyújtásától függetlenül – köteles eleget tenni. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében történik a teljesítés kikényszerítése. A végrehajtási eljárás megindítása érdekében a kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradását a panaszos félnek be kell jelentenie a hatóság részére. A végrehajtási eljárás ezen bejelentés alapján kerül lefolytatásra, azonban az alapeljárással ellentétben illetékmentes (birtokvédelmi végrehajtási kérelem).

 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 142. § (1) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv – szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után – dönt. [Meghatározott cselekményt a kötelezett költségére, és veszélyére elvégeztetheti; feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse; ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki (5.000,- forinttól természetes személy esetében: 500.000,-/ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 1.000.000,- forintig terjedő összegben); a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.] A közigazgatási szerv azt az intézkedést köteles megtenni, amely – az eset összes körülményét mérlegelve – a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. A közigazgatási szerv azt az intézkedést köteles megtenni, amely - az eset összes körülményét mérlegelve – a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. A végrehajtás felfüggesztésére a közigazgatási hatóság nem, csak kizárólag a bíróság jogosult.

 A birtokvédelmi eljárás illetéke: 3.000.- FT


Munkatársak:
Igazgatási és Általános Hatósági Csoport

Újlaki Anikó jogi előadó

 

Letölthető dokumentumok:

Birtokvédelmi kérelem

Birtokvédelmi végrehajtási kérelem

 

2015.04.22
 


 



Tahitótfalu           www.tahitotfalu.hu           E-mail: tahitotfalu@tahitotfalu.hu           Oldaltérkép           Felhasználási feltételek