facebook
gyengelatok
2021 Tahitótfalu, Kossuth L. u. 4., Tel.: +36 26 387 198, E-mail: tahitotfalu@tahitotfalu.hu

Egyházak

Kezdőlap > Egyházak

Baptista Egyház

Településünk baptista gyülekezete 100 hitvalló tagot számlál a hozzájuk tartozó gyermekek és lelkigondozotti kör mellett. Jelenlegi lelkipásztora Steiner József, aki 2015. januárjától vezeti a gyülekezetet amellett, hogy a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyarországi Baptista Egyház Oktatási Központjának missziói lelkész-igazgatója, és az Ausztriában működő TCM Nemzetközi Teológiai Intézet egyetemi docense (missziológia).

A ma élő baptisták tanítását és hitéleti gyakorlatát a reformáció harmadik ágaként emlegetett anabaptista mozgalmak alapozták meg. Ezek az evangéliumi irányzatok egymástól függetlenül, több helyen, a Biblia tanulmányozása alapján jöttek létre (először Svájcban).

Tanításaik vezérszála:
- Krisztus - Ige - Hit - Bizonyságtétel - Hitvalló keresztség (bemerítés) - Gyülekezet.

A baptisták rövid története Európában és helyben
 
A baptista misszió jelenlegi formájában, Európában 1609-ben indult, amikor Amszterdamban John Smith - több puritán társával - Jézus Krisztus példájára hitvalló keresztségként bemerítkezett. Ezután sorra alakultak a baptista gyülekezetek.

A Kárpát-medencébe 1846-ban érkezett a baptista misszió Rottmayer János által. Budapesten 1873 -ban kezdte a misszió munkát Meyer Henrik, aki Hamburgból hozta a "szikrát ", ami valóságos ébredési hullámot indított el.
Ő merítette be 1875. augusztus 20- án Kornya Mihályt, a "paraszt apostolt".

A baptistákra jellemző volt, hogy Bibliát osztogattak, Bibliát tanulmányoztak - egyenlőre még német nyelven -, bibliaköröket alakítottak. Felnőtt korukban lettek hitvallók, és bemerítkeztek, azaz baptizáltak (víz alá merítették őket).

Üldözés és hátrányos megkülönböztetés többször érte a hívő közösségeket, de Isten Szentlelke munkálta a szíveket, így ahelyett, hogy felmorzsolódtak volna, megerősödtek a harcban.

Tahitótfaluban 1885-ben már hangzott baptista igehirdetés Lukács Zsigmond házánál, majd a Szentlélek munkája által 1886-ban megalakult a helyi baptista gyülekezet.

A Szigetség területén - Tahitótfaluban, Pócsmegyeren, Szigetmonostoron - kb. 60 bemerített tag képezte akkoriban a gyülekezeteket. Itt és így bontakozott ki a térség magyar nyelvű baptista missziója Tahitótfalu központtal.

1893 - ban vállalta a lelkipásztori szolgálatot a Németországból hazatérő Udvarnoki András. Az első bemerítésre 1894. május 18-án került sor a Dunában, amikor tízen merítkeztek be.
  
1900-ban, az első misszió iskolai tanfolyamban már részt vett Szabó András, aki a helyi gyülekezet gondnoka volt, és utána is, mint önkéntes munkás - 10 éven keresztül hirdette az Igét az ország különböző részein.

1928-ban a Tahitótfalui Baptista Gyülekezet hívta meg lelkipásztori szolgálatra. Ekkor lett önálló Tahitótfalu körzete.

1938-ban Vass Ferenc testvért hívta meg a körzet lelkipásztornak. Ekkoriban énekkar, fúvós - pengetős zenekar is szolgált már a gyülekezetben.

Következő lelkipásztoraink:
Révész Benjámin, 1960 - 1965.
Balog Miklós, 1966 - 1976.
Révész József, 1977 - 1987.
Nyári István, 1988 - 2001.
Nagy Sándor, 2003 - 2013.
Steiner József, 2015 - .
 
Ma is azon dolgozunk, hogy hűen betöltsük Krisztus missziói parancsát: 
”… tegyetek tanítvánnyá minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak, és a Szentléleknek nevében,.. és én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. "
Mt 28,19-20.
 
MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ
 
Steiner József lelkipásztor, Baptista Gyülekezet
2021 Tahitótfalu, Ifjúsági út 13.
 
Vasárnap 10:00 órakor nyitott istentisztelet
Vasárnap reggel, délután és hétköznap változatos gyermek, ifjúsági és családi programok. 
Részletek: 
https://www.facebook.com/TahiBaptista/

 

Katolikus Egyház

Tahitótfalu - Szent István Király Plébánia
Szentendrei Espereskerület

Cím: 2021 Dózsa György u. 17.
Telefon: 06/26 385-807

Plébániai kormányzó: Erdős Attila

Filia: Pócsmegyer-Surányitelep

Mind Tahi, mind Tótfalu a Rosd nemzetség ősi birtoka, amely azokat Rosd szigetévél (maiSzentendrei-sziget) a honfoglalás jogán bírta. Az elsőt oklevélszerűen 1439-ben említik: "Tah penes fluvium Danubii ín opposito insula... Rosdzygethe"; - a másodikat 1447-ben Thotfalv névén. Tahiban 1459-ben a dömösi prépostnak is voltak birtokai. Tótfalu átvészélte a török hódoltságot s annak végén egyike volt legnépesebb helységeinknek. Alatta protestánssá lett, pedig a középkorban virágzó katolikus élet buzoghatott benne és környékén: Szentpéteren és Tordákon végleg elpusztult magyar falvakban, melyeknek élete már csak a határbeli dűlők neveiben él. Tótfalu feletti Szentpéter templomának romjai ma is megtalálhatók.

Tótfalun 1744-ben összesen 13 katolikus házaspár lakott és az 1752. évi duna-bogdányi canonica visitatio jegyzőkönyvében olvassuk (helységünk ezidőtájt Dunabogdány filiája), hogy a tótfalui református templomot a régi katolikus templom fundamentumára építették fel, úgy látszik, egyelőre sárból. 1764-ben községünkben 123 katolikus él csupán. 1801-ben, mint Szigetmonostor filiájából szervezi meg Milassin Miklós székesfehérvári püspök a tótfalui helyi lelkészséget, mely 1807-ben anyaegyházától elszakítva önálló plébániává alakult. Temploma előbb épült: 1778-ban a 139 lélekszámú kis hívősereg még Monostorra jár át szentmisére, az önálló lelkészség azonban már felépíti saját templomát. 1801. december 30-án Kőszeghy Imre kerületi esperes, bogdányi plébános áldja meg Szent István király tiszteletére. Az új épület vályogból készült falusi ház, nagyon szerény felszereléssel. Egyetlen oltára előtt függő öröklámpát olajalapítvány hiányában alig-alig égethették, orgonát sem használhatta az épületszerkezet gyengesége miatt. Két harangjuk a templom mellett álló campanilére volt felszerelve s kelyhükön, szentségmutatójukon, cibóriumukon kívül három selyem casula, és négy selyem zászló képezte felszerelésük értékesebb darabjait.

Az 1817. évi egyházlátogatás már kőből, téglából épült, erős falú, tartós boltozatokkal fedett templomról számol be. 1813-ra lett készen.

Az 1831. évi helybeli tűzvész után a templom külsejét meg kellett újítani: elégett a teteje, tornya, ablakok és ajtók. Kegyura, a királyi Kamara bőkezűen teljesítette kötelességét és az akkor 546 lélekszámú egyházközség számára oly egyházat emelt, mely ma országos műemlék.

A templom főoltára vörös márványból, hasonló lépcsőzettel a templommal egyidejűleg a XIX. sz. elején épült (1813). A tabernákulum is vörös márvány, pléh ajtóval. Eredeti oltárképe Szent István királyt ábrázolta, aki a Szent Szűznek felajánlja koronáját.

A keresztkút a templom építési idejének stílusában készült, a szószéket és az orgonát az 1817. évi egyházlátogatási okmány említi.

A harangok története, mint plébániáinkon általában, Tahitótfalun is változatos. 1817-ben két harang függ a toronyban. A harangok átvészelték az 1831. évi tűzvészt, az 1900. évi égésben azonban a Szent Flórián elolvadt. Hamar, ugyanezen évben pótolták, s a megmaradt Nepomuki Szent János harang mellé kettőt öntettek Seltenhoffer József soproni harangműves műhelyében.

A templom kívül - éppúgy mint belül -, ma egyike egyházmegyénk provinciális, de arányaiban legkecsesebb empire templomocskáinak. Homlokzati tornyának közepén nyílik a kőkeretes, empire stílű kapu, rózsafaragványai kecsesek. A felette nyíló kosáríves ablak a kórust világítja. A frontszárnyak simák, toronytesten is átvonuló koronázó párkányuk erősen kiugrik s a torony felső részének alsó tagozatát támogató háromszögű falszárnyakat tartja. A torony felsô testének négy oldalán nyíló félköríves ablakok mögött van a harangház, s a tornyot csúcsos, magas bádog gúla fedi. - Az oldalfrontok simák. A hajó és a szentély már említett nagy ablakain kívül, a jobb oldalfront földszintjén, közel a bejárati homlokzat sarkához kőkeretes és vasrácsos ablak világítja meg a toronyfeljárót, - a bal oldalfrontnak megfelelő kis ablakát, mely a régi gyóntatófülkére nyílt, befalazták. Műemlékileg védett (műemléki törzsszám 7355). A plébánia 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

Búcsú: augusztus 20.
Anyakönyvek: 1801-tôl.

Filia:
Pócsmegyer-Surányitelep
Pócsmegyer község mai református templomának helyén állt a középkorban az az ismeretlen titulusú katolikus templom, amelynek faragott és festett köveit a mostani református templom elődjének falaiba építettek be.
1941-ben Szent István tiszteltére épült a mai erdei kápolna.
A filiát 1995-ig Leányfalu, azóta Tahitótfalu látja el.

Erdős Attila, plébániai kormányzó - Szent István Király Plébánia
2021 Tahitótfalu, Dózsa György út 17.
Tel: 06/26 385-807

http://tahitf.plebania.hu 

plebanos@tahitf.plebania.hu

Szentmisék rendje:
Vasárnap 9:00
Kedden és pénteken 18:00, télen 17:00
Szombaton 18:30, télen 18:00

A Szív Lelkiségi Központban (Tahi) vasárnap 17:00, szerdán 8:00, egyéb napokon alkalmanként.

A surányi kápolnában Fehérvasárnaptól Szent Mihály ünnepéig szombatonként 17:00

Ügyintézés hétköznap napközben, az előzetes telefonos bejelentkezés ajánlott.

 

Református Egyházkösség

A református gyülekezet múltja a XVI. századig vezethető vissza. Egy piarista szerzetes írta: "1571-ben a váci püspökség vidékén szerteszét Kálvin dogmáihoz álltak és az eretnekség erős."

Tótfalu népe korán a reformáció híve lett. Bizonyítja ezt legrégebbi úrvacsorai kelyhünk felirata: "Tótfalusi Rfta Sz. Ecclesiae, Anno 1632". E kehely megléte arról számol be, hogy a gyülekezet akkor már istentiszteleti hellyel és lelkésszel is rendelkezett.

Simándi József kéziratos munkája 1620-ból hírt ad az első tótfalusi prédikátorról, amikor feljegyzi a kevii (Ráckeve) zsinaton résztvevő atyák között Váci János tótfalusi prédikátor nevét. Ugyancsak a Simándi Codex tanusítja, hogy az 1632-es dömsödi zsinaton Konkoli György tótfalusi prédikátor is részt vett.

A török világ alatt a község és a gyülekezet is növekszik, a falu teljes egészében a reformáció híve. Az esztergomi prímás felhívására Dvornikovics Antal váci püspök 1700. február 7-én kelt levelében így ír Tótfaluról: "Itt a szigeten gonosz prédikátor papol és a község általában tanítása után megy. Ezen a vidéken mindennek ő van a legnagyobb akadályára." Kollonich Zsigmond váci püspök 1711-ben kiűzte városából a reformátusokat, ezek egy része a szigetre, feltehetően Tótfaluba is, menekült.

További prédikátorok közül megemlítendő Mányoki Sámuel, aki végzett pataki teológusként II. Rákóczi Ferenc kapitánya, később gyülekezetünk lelkésze lett. Testvére, Ádám, a fejedelem portréjának festője is itt talált menedéket a szabadságharc után.

Több templom után, - melyeket a nagyobb árvizek rendre elsodortak - ifj. Marton József lelkipásztor 1801-ben kezdte el a mai templomunk építését. Felszentelésére 1805. Július 30-án került sor. Tornya a mai formájában az 1900-as tűzvész után készült el.

1920-1930-ig a gyülekezet lelkipásztora Tildy Zoltán.
Ő és Bereczky Albert létesítették a Sylveszter nyomdát, sok könyv, hetilap, folyóirat kiadóját. Tildyt szeghalmi pásztorsága idején, 1946. február elsején nyert elhívást a magyar köztársaság elnöki tisztségére.

Dr. Ecsedy Aladár 30 éves szolgálata egyháztörténeti jelentőségűvé nőtt tartalmában, mélységében egyaránt.
Szolgálata jelentős része az ébredésnek,az evangé-lizációnak, az országos gyermekmissziónak és saj- tószolgálatnak.

REFORMÁTUS EGYHÁZ

Árvavölgyi Béla - lelkész, 
Árvavölgyiné Szatmári Ibolya - beosztott lelkész
Református Lelkészi Hivatal
2021 Tahitótfalu, József Attila út 4.
Telefon: 06/26 387-082

Istentiszteletek - vasárnap 10:00
Gyermek Istentisztelet - vasárnap 10:00

Baba-mama kör: Édesanyák és gyermekek - kedd 10:00
Bibliaóra kedd 09:00 Parókia
Dolgozók bibliaórája kedd 18:30

Hittanórák: az órarend szerinti időpontban

Hivatali idő:
Kedd 15:00-18:00
Szerda 10:00-11:30
Csütörtök 10:00-11:30
Péntek 10:00-11:30
Szombat 08:00-10:00

A hétfő szabadnap, a lelkipásztor pihenőnapja.

A gyülekezet honlapja megtekinthető az alábbi címen: www.tahitotfalu.reformatus.hu